|
Őszi népszokások - szeptember
 Nem baj, ha gyermekünkkel ezekről is beszélgetünk röviden...
Éppen elmúlóban van a nyár, a közepén vagyunk a betakarításnak: a gabonafélék betakarítása már megtörtént, a zöldségfélék gyűjtése és télire eltétele éppen folyamatban van, és hamarosan megkezdődik a gyümölcsök (alma, körte, szőlő) szürete is.
Az ehhez az időszakokhoz kapcsolódó népszokások is ezekkel az eseményekkel vannak kapcsolatban: az aratások befejeztével eljön az ünnepek ideje, számos helyen megtartják ma is az aratóünnepet. Ahol közösségben történt az aratás, a befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratás befejezését, a sikeres betakarítást vacsorával, táncos mulatsággal fejezték be.
Az őszi népi hagyományokra leginkább az jellemző, hogy a gazdasági élet ünnepei köré csoportosultak, ezek a gazdasági évet lezáró ünnepek. Az ehhez kapcsolódó szokások a földművelés és állattartás ezévi sikeréért mondanak köszönetet, illetve a következő évi jó termésért és szaporulatért szólnak. Több helyen szokás például az ünnepeken a piros, egészséges alma mosdóvízbe tétele (a hasonló hasonlót hoz létre alapon), hogy aki ebben a vízben megmosdik, az is olyan szép és egészséges legyen, mint a belehelyezett alma.
Az ősz eleji, betakarításhoz kapcsolódó feladatok nagyszerű lehetőséget adtak a közös munkára, majd annak a közös megünneplésére. Ilyen például a kukoricafosztás, mely a kukorica betakarítását követően történt. Ezeket a hosszú ideig is eltartó munkákat közös nótázással, beszélgetéssel, nevetgéléssel és csínyekkel tették örömtelivé.
Lássunk néhány konkrét szeptemberi naphoz kötődő ünnepet!
Szeptember 1. - Egyed napja- időjárás és termésjósló nap. Ha esik az eső, enyhe télre számíthatunk, ha szép az idő, akkor finom, ízletes lesz az idei bor. Ettől a naptól kezdve tilos volt szekérrel kijárni a szőlőbe.
Szeptember 5. - Lőrinc napja- a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a késői érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. Ettől a naptól kezdve a néphagyomány szerint a dinnye már nem az igazi.
Kisboldogasszony napja, szeptember 8. Az egyházi naptár alapján Szűz Mária születésének napja. Az előtte való éjjel a vetni való búzát harmatra tették, hogy ne üszkösödjön, majd ezen a napon kezdték el az őszi vetést. Ekkor kezdik szedni a fűszerpaprikát, melyet madzagra fűzve, és az eresz alá függesztenek száradni. E napon kezdődik a dióverés is. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz.(Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége.)
"A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15-e (Nagyboldogasszony napja) és szeptember 8-a, (Kisasszony napja, vagy Kisboldogasszony napja) közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly bele ne essen. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, gyűjtötték "két asszony közi" tojást, melyet mésszel bekenve aztán hosszú ideig eltárolhattak.
Szeptember 21. - Máté napja:
A nap időjárása alapján a borra vonatkozóan jósoltak: "Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják"
Szeptember 28. - Vencel napja:
Ehhez a naphoz különleges népszokás kapcsolódik egy kis faluban, Tállyán. A falu Északkelet-Magyarországon, a híres tokaji borvidéken helyezkedik el, méltán népszerű pincészeteiről és vendégszeretetéről. Itt Szent Vencel napját két évszázada különös ünnepélyességgel üli meg a falu katolikus közössége. Alapításkor a tállyai Fáklyás Társulat a helyi szőlőművelők társulata volt. A társulatot helyi férfiak alapították, akiknek megvoltak a saját szokásaik, ünnepeik és szabályaik. Bár írásos emlékek csak az elmúlt 200 évből maradtak fenn, azokban bőven található utalás a korábbi időkre is. Társulati életük egyik központja ma is a Szent Vencel oltár: Vencel-napot követő vasárnapon roskadásig feldíszítik a templom Szent Vencelnek szentelt mellékoltárát szőlőfürtökkel és szőlővenyigékkel, virágokkal, majd az oltárra két üveg bort tesznek a kezdődő ünnepséghez.
Szeptember 29. - Szent Mihály napja:
Mihály az egyház oltalmazója, a haldoklók istápolója, a halottak másvilági szószólója. Ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője a népi hit szerint. Ezzel kapcsolatos az az elnevezés, mely szerint a hordozható ravatalt Szent Mihály lovának is hívják. Neve a héber Mikél-ből ered, ami magyarul azt jelenti: olyan, mint az Isten. Mihály a vallásban úgy szerepel, mint arkangyal, az angyalok fejedelme, az angyali seregek vezére.
Erre a napra már megforrt a déli szőlőhegyek korán szüretelt szőlőinek bora. Ezért a délmagyarországi területeken ezt a napot Borszűrő Szent Mihály napjaként is emlegetik. A nap az egész országban jelentős a gazdasági év szempontjából: ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmas mulatságok. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ez a napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.
Több helyen Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ez határozta meg általában a város egész életét: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (cserébe szüreti munkájukat mindig elvárták).
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
